Kilenc évem a playback-kel
Munkámat tekintve segítő foglalkozású vagyok. Sokat csoportozok kamaszokkal, pedagógusokkal, változni kívánó intézmények munkatársaival. Több playback társulat születésénél jelen voltam.
Legmegragadóbb élményeim az emberi életutak, kapcsolatok kibontakozásához, találkozásához, örömeihez - tragédiáihoz kötődnek.
A játék lételemem. A playback teret, erőt, szárnyakat ad nekem. Hiszek a spontán, kreatív alkotás
teremtő erejében, a pillanatok magasztosságában, esendőségében, szépségében.
Egyszer hallottam egy történetet arról, hogy japán szerzetesek virágporral festenek képeket mozdulatlan víztükörre. A kép lassan összemosódik, egybeolvad. A pillanatnak alkotnak. Nekem ilyen az improvizációs színház. |